Egy csángó szervezet

Megalakult Sepsiszentgyörgyön egy csángó szervezet, amit elsősorban az Erdélybe korábban áttelepült és ott magyarságukban megerősödött, elhivatottságukban megerősödött csángók alapítottak. Ez a szervezet kapcsolatot, hidat jelent a Moldvában élők és azok között, akik Magyarországon szeretnének segíteni a moldvai csángóknak. Ez a szervezet Csángó újságot ad ki, ami elsősorban Erdélyben terjesztődik, több száz példány eljut belőle Moldvába is, két nyelven íródik, azok is el tudják olvasni, akik a magyar nyelv betűit, helyesírását nem ismerik, mert bár magyarul beszélnek, román iskolába jártak. Több száz éves történelmük során soha nem volt moldvai magyaroknak újságuk.

Megható volt számomra, amikor Lészpeden és Pusztinán részt vehettem azokon a kis csángó fesztiválokon, találkozókon, amelyeknek nem is az volt a legnagyobb értékük, hogy színpadra állt emberek elénekelték a gyönyörű csángó népdalokat, hogy a fiatalok is énekelték a szüleiktől tanultakat, hanem az volt a felemelő, hogy mindezt azok a csángók énekelték, akik mást sem hallottak tanáraiktól, papjaiktól, minthogy a csángó nyelv, az egy hibrid nyelv, az egy letagadni való nyelv, az egy semmire sem való nyelv. A két világháború közötti püspök, Robu Mihály, szabófalvi születésű volt, azt nyilatkozta püspökké szentelésének 25. évfordulóján egy budapesti újságírónak, hogy „Édesanyám beszélte ezt a keverék nyelvet, de én már elfelejtettem. S lehet, hogy folyik az ereimben magyar vér, de ha tudnám, hogy hol folyik, a bicskámmal megnyitnám, s kiengedném a földre, hogy megszabaduljak tőle.” Tehát azok a csángók, akik eddig csak ilyen és ehhez hasonlókat hallottak, minden másnál jobban tisztelt papjaiktól, akiket „bangyennek”, és „bozgornak” csúfoltak, azok mertek kiállni a1990 nyarán Lészpeden és Pusztinán is, s úgy tudom, azóta máshol is , hogy színpadon elénekeljék a nagyszüleiktől, szüleiktől tanult dalokat. Ezek a moldvai fesztiválok érlelték meg azután a gondolatot, hogy most a Jászságba is eljöttek. Érdemes itt gondolnunk arra, hogy milyen régi kapcsolat is van a moldvai csángók és Jászberény, a jászok fővárosa között, Moldva fővárosa Jászvásár, vagyis Iasi, amit a jászokról neveztek el, amikor útban errefelé, valószínűleg hosszabb időre megtelepedtek ott Moldvában, a Prút folyó mellett.