És még néhány érdekesség

 Genetikailag az Árpád-kori magyarság génösszetételét tükrözik a moldvai csángómagyarok, így Európa legősibb, homogén, egyetlen növekvő létszámú magyar népcsoportja.

Az Európa Tanács is felhívta a román államot, hogy biztosítsa a moldvai magyarok számára az anyanyelvi oktatást. Nagy eredménynek számít, hogy néhány faluban megindult az anyanyelvi oktatás (fakultatív, a 0. és 6. órában), de ennek a költségét nem mindegyik szülő tudja vállalni. Nagy eredmény az is, hogy a közeljövőben felépül egy iskola Rekecsinben diákotthonnal együtt, ahol a csángó diákok magyar nyelven tanulhatnak.

1898- Megjelenik Bukarestben Románia Nagy Földrajzi Szótára, amelyben ez olvasható: „… de találunk a földműves nép között régi telepeket, melyek magyar eredetűek és a mai napig megőrizték nyelvüket, vallásukat… Vannak száz és száz családot számláló helységek, ahol a lakosság egyetlen román szót sem tud kiejteni…”

Jelentős csángókuatatók: Domokos Pál Péter, Veress Sándor, Lükő Gábor, Balla Péter, Jagamas János, Kallós Zoltán.

Domokos Pál Péter a moldvai népzenei gyűjtés úttörője. Életét szentelte annak, hogy a világ elé tárja a moldvai magyarok tragikus sorsát. Több mint húsz alkalommal járta be Moldva magyar lakta falvait, s hívta fel a világ figyelmét arra, hogy a csángók nyelvi elhagyatottsága és elnyomása egyedülálló egész Európában.